A Magyar Közlöny 2016. évi 184. számában megjelent a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása.
A módosítás megjelenését az ABAKE részéről a hatóságokkal történt intenzív egyeztetés előzte meg, amelynek során az ABAKE számos javaslatot tett a roncsautó rendelet autóbontók számára előnyös módosítására. A tárgyalások eredményeként az ABAKE több javaslata figyelembevételre került, és a most megjelent módosítás a korábbinál kedvezőbb szabályokat léptet hatályba. S bár nem vagyunk teljesen elégedettek a roncsautó rendelet most megjelent módosításával, azt ki kell jelentenünk, hogy más bontós érdekvédelmi szervezetektől eltérően az ABAKE ismét eredményeket tudott felmutatni az alkatrész orientált bontók érdekeinek védelmében. Rövid összefoglaló a módosításról
. A módosítást tartalmazó 374/2016 (XI.29) Korm. rendelet roncsautó rendeletre vonatkozó részének teljes szövege az alábbiakban olvasható.
- A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása
- § (1) A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A 2. melléklet 6. pontjában nem szereplő, hulladékká vált gépjárműből kibontott és hulladéknak minősülő alkatrész egyben vagy több kisebb alkatrészre bontva is tárolható. A tárolás – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 6. §-ában foglaltakra figyelemmel – legfeljebb addig végezhető, amíg az alkatrészek újrahasználatra történő előkészítésre alkalmasak, és tárolásuk nem hat hátrányosan a környezet állapotára és az emberi egészségre.”
(2) Az R. 13. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hulladékká vált gépjármű aprítógéppel történő aprítását, darabolását, zúzását végző bontó akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert működtet.
(10) A hulladékká vált gépjármű alkatrészekre történő szétszedését végző bontó köteles megtenni minden gazdaságilag megvalósítható intézkedést az akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszer bevezetése érdekében.”
- § Az R. a) 13. § (3) bekezdésében a „kiállítja és a gépjárművet kezelésre átveszi” szövegrész helyébe a „kiállítja, és a gépjárművet a bontó kezelésre átveszi”;
- b) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény” szövegrész helyébe a „Ht.”;
- c) 14. § (3) bekezdésében a „bontó végzi” szövegrész helyébe a „bontó vagy az adott alkatrész újrahasználatra előkészítésére hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő végzi”;
- d) 15. § (3) bekezdés b) pontjában a „korát,” szövegrész helyébe a „korát, valamint”;
- e) 15. § (3) bekezdés c) pontjában a „mennyiségét, valamint” szövegrész helyébe a „darabszámát.” szöveg lép.
- § (1) Hatályát veszti az R. a) 15. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a b) 21. § (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az R. a) 3. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „forgalmazásának”, b) 5. §-ának nyitó szövegrészében az „az újrahasználatra előkészítés, valamint a hasznosítás mértéke” szövegrész.
(3) Nem lép hatályba az R. 24. §-a.
- Záró rendelkezések
- § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 2. § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
A roncsautó rendelet 13. §-ának új (6a) bekezdése orvosolja a hulladéktörvény 12. §-ának 2013. július 12-én hatályba lépett, a nem veszélyes hulladék engedély nélküli tárolásának 1 évre történő korlátozására vonatkozó rendelkezése miatti problémát. A hulladéktörvény 88. §.(1) bek. 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a roncsautó rendelet a hulladéknak minősülő autóalkatrészt kivonta az egy éves tárolási korlátozás alól, és a tárolást csak a környezetre való veszélyesség, illetve az újra használatra történő előkészíthetőség hiánya korlátozza. Úgy gondoljuk ez jelentős könnyebbség a bontóknak.
Az ISO minősítés bevezetésének mindenkire kötelező bevezetése helyett az alkatrész orientált bontók esetében, elsősorban a rossz anyagi helyzetű és kisméretű vállalkozások esetében lehetőség van a „gazdaságilag nem megvalósíthatóságra” hivatkozással a bevezetést eltolni. A megjelent szöveggel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy ez egy kompromisszumos megoldás, ami nyilván nem tökéletes, de sokkal jobb, mint az eredeti, kivétel nélküli kötelezés. Annak érdekében, hogy a későbbi hatósági ellenőrzéseknél ne legyen gond, jogalkotói értelmezést, illetve állásfoglalást fogunk kérni a Főldművelésügyi Minisztériumtól.
Azoknak a tagtársaknak, akiknek vállalkozása szerencsére olyan eredményekkel működik, hogy nem tudja gazdaságilag nem megvalósíthatónak minősíteni az ISO bevezetését, felhívjuk a figyelmét, hogy a jogszabály hatályba lépése nem azt jeleni, hogy január 1. napjával kell rendelkezniük ISO minősítéssel. Mivel a kormányrendelet a bevezetésre nem ír elő konkrét határidőt, január 1. után kell megkezdeni az ISO bevezetésére irányuló eljárást, ami számos körülménytől is függhet, és hosszabb ideig is eltarthat.
Ugyancsak az ABAKE kezdeményezésére a használt alkatrészek értékesítése esetén már nem kell nyilvántartani az értékesítés napját, ez jelentős adminisztrációs kedvezmény.
